Bár egyre több adat lát napvilágot arról, hogy miért éri meg tartalommarketinggel foglalkozni (pl. mert háromszor annyi érdeklődőt (leadet) hoz, ugyanannyi pénzért – forrás: Kapost / Eloqua), valószínűleg mindez nem fogja érdekelni a projektet jóváhagyó felső vezetést. A legtöbb vállalatnál továbbra is részletes megvalósíthatósági tervet (business case-t) kérnek, a szakirodalomból idézett sikertörténetek és statisztikák helyett.
Ha már túl vagyunk az ötletelésen, és tudjuk, hogy melyik célcsoportnak milyen tartalmat készítenénk, vagy azt, hogy az elkészült tartalmat hogyan népszerűsítenénk, illetve miként használnánk fel ügyfélszerzésre (és ügyfélmegtartásra), akkor nekiláthatunk a pénzügyeseket is érdeklő résznek.
A leggyakrabban használt jövedelmezőségi mutatók
A marketing jellegű befektetések elbírálásánál általában két mutatószámot néznek: a megtérülési arányszámot (ROI-t) és a belső megtérülési rátát (vagy IRR-t). Ez utóbbi kiszámítása kicsit bonyolultabb, ráadásul az is kell hozzá, hogy a marketinges ráfordításokat és hozamokat közös „időbeni” nevezőre, azaz nettó jelenértékre (NPV-re) hozzuk… Mi az egyszerűség kedvéért most elégedjünk meg a legelsőnek említett ROI-jal, a másik mutatószámot úgyis inkább csak az egy évnél hosszabb projekteknél, illetve a különféle projektötletek összevetésénél alkalmazzák.
ROI = (a tartalommarketing projekt tervezett bevétele – a tartalommarketing projekt tervezett költsége) / a tartalommarketing projekt tervezett költsége.
Számokra lefordítva: Ha például a tervezett projekt egy év alatt 21 millió Ft-nyi bevételt fog termelni, és 17 millió Ft-ba kerül, akkor a projekt ROI a következő…
ROI = (21 MFt – 17 MFt) / 17 MFt = 4 / 17 = 0,2353 = 23,5%.
A fenti példában szereplő 23,5%-os ROI ugyan nem kiugróan magas eredmény (nem úgy mint ez itt), de meglehetősen jónak számít. Különösen akkor, ha hozzámérjük a belföldi pénzpiacok jelenlegi 4-8 százalékos hozamaihoz.
Ezzel összefüggésben – egyfajta ökölszabályként – azt mondhatjuk, ha az alacsony-közepesen alacsony kockázatú pénzpiaci hozamoknál kedvezőtlenebb megtérülést kapunk a tervezett tartalommarketing projektre, akkor A) mehetünk vissza átdolgozni a terveket, vagy B) változatlan tartalommal beadva, valószínűleg bukjuk az indításhoz szükséges engedélyt.
Nagyvállalati marketingvezetőből, felső vezetőből (ABN AMRO Bank, K&H Bank, Raiffeisen International és Provident), nemzetközi márkaszakértőből (Garrison Group) lett adatvezérelt tartalommarketinges. Tartalomstratéga, aki van annyira gyakorlatias, hogy egy újságcikk megírása, egy weboldal elkészítése, egy PPC vagy email marketing kampány beállítása se okozzon számára gondot. Jelenleg a HVG Kiadó Zrt. márkázott tartalmakkal, natív hirdetésekkel foglalkozó csapatát vezeti.